November 3-án tartották meg a Teológia Bár-kinek előadás-sorozat második alkalmát a debreceni Myra Kávézóban. Dr. Kustár Zoltán Imára nevelő zsoltárok című előadásában a Zsoltárok könyvének keletkezéséről, szerkesztési sajátosságairól és üzenetéről is szó volt.
A görögkatolikus szervezésű, de lelkiekben ökumenikus jellegű Teológia Bár-kinek előadás-sorozat 2022-ben, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola licenciátusi képzésében oktató teológusok részvételével indult el Debrecenben. Célja, hogy lehetőséget biztosítson a
kötetlen pábeszédre Istenről, vallásról, egyházról.
A Hierotheosz Egyesület és a Hajdúdorogi Főegyházmegye közös szervezésű előadás-sorozatának első alkalmán – a debreceni főszékesegyház újraszentelésére készülve – dr. Nyirán János, a Hajdúdorogi Főegyházmegye fődiakónusa a templomszentelés szertartásáról tartott előadást. November 3-án pedig dr. Kustár Zoltánt, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorát látták vendégül a Myra Kávézóban.
Az előadás közös imádsággal kezdődött, majd dr. Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke köszöntötte az érdeklődőket. István atya egy személyes történetet osztott meg a jelenlévőkkel. Teológushallgatóként egy tanáruk gyakran idézte Evagriosz Pontikosz 4. századi szentéletű atya gondolatát:
a teológus az, aki imádkozik.
A Teológia Bár-kinek sorozattal arra igyekeznek felhívni az érdeklődők figyelmét, hogy a teológia mindenki számára nyitott tudomány.
Dr. Kustár Zoltán előadása kezdetén kiemelte: bár másak a hagyományaink és a szertartásaink, de a felekezeteket eltéphetetlenül összeköti a közös szál, aki maga Jézus Krisztus. A Zsoltárok könyve minden keresztény felekezetben a Szentírás kitörölhetetlen része és a legolvasottabb könyvek egyike. Ezzel tudunk a legkönnyebben azonosulni, hiszen a katolikusoknál része a misének, a református templomokban pedig megzenésített zsoltárokat énekelnek az istentiszteleten.
A Zsoltárok könyve az imádságok „kifogyhatatlan, gazdag kincsestára”.
150 vallásos tartalmú költeményt tartalmaz. S bár ezek nem egy időben keletkeztek, közös üzenetet hordoznak: imádkozz mindig, mindenért. A zsoltárokban megtaláljuk a gondviselésért mondott hálát, a könyörgést, a magányosok kiáltását, a templomban megélt találkozások örömét.
Költői szerkezet az imádságban
Miért versben írták meg ezeket az imákat, és nem prózában? – tette fel a kérdést az előadó. A verses forma az őszinteség, a bevonódás, az érintettség hangja. A Sínai hegyen adott törvényeket Isten szenvtelenül, tárgyilagos formában fogalmazta meg. A prófétákon keresztül viszont egészen más formában szólt az emberekhez.
Az antológiákban egy-egy szerző versei a megírás sorrendjében kapnak helyet. A Zsoltárok könyve e tekintetben más. Önálló, egymástól független, más-más időpontban írt költeményekből áll, de meghatározott logika mentén rendezték őket egymás után. A zsoltárok egymásutánisága egy fejlődési ívet mutat.
Egy-egy zsoltár mindig kiegészíti, korrigálja az előtte lévőt és előkészíti a következőt.
A 15. és 24. zsoltár közötti versek piramisos szerkezetet mutatnak. A piramis két oldalán lévő zsoltároknak mindegyik szinten ugyanaz a műfaja vagy a funkciója, a csúcson pedig a 19. zsoltárt találjuk: „Az egek beszélik / És nyilván hirdetik / Az Úrnak erejit.”
Az előadó egy mozaikot mutatott a jelenlévőknek, amelyben az egymástól független képekből Jézus arca rajzolódik ki. Így rendezte a zsoltárszerkesztő is a versek sorrendjét. A könyv akár egy imaösvény: segít eljutni a panasztól a hálán át a himnuszokig, a nyomorúságtól Isten magasztalásáig.
Az előadásban szó volt a könyv három nagy egységéről is. A 2–89. zsoltárok (királyzsoltárok) a földi királyról szólnak. A 90–99. zsoltárok királyként ünneplik az Istent. A 100. zsoltártól pedig a földi királynak nem a hatalmát és dicsőségét magasztalják, hanem olyan személyként ünneplik őt, aki gondoskodik a rábízottak között az isteni törvény érvényesítéséről.
A zsoltárok arra is megtanítanak, hogy az imádságon kívül álljunk készen a válaszra is. „Nyisd meg ajkaidat, tartsd nyitva a füledet és a lelkedet”, mert Isten meghallgat és válaszol – zárta előadását a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora.
A Teológia Bár-kinek előadássorozat a Hierotheosz Egyesület és a Hajdúdorogi Főegyházmegye szervezésében az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium támogatásával, a VI/2268/2025/FÁFIN program keretén belül valósul meg.
Dr. Kustár Zoltán előadását IDE KATTINTVA hallgathatják meg.
A sorozat további alkalmai a következők:
November 28.: Manel Nincs püspök: Egy sokat látott püspök beszámolója
December 17.: Dr. Lőrincz György borász: Isten – misztika – bor.
Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye
