Görögkatolikus egyháztörténeti konferencia a Rákóczi-főiskolán

Gyökerek és ágak – A kárpátaljai magyar görögkatolikus egyházközségek kommunizmus utáni újjáéledése címmel egyháztörténeti konferenciát és kiállítást szervezett a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület és a Görögkör november 27-én a Rákóczi-főiskolán. A görögkatolikus egyház legalizációjának 25. évfordulóján teológusok, lelkészek és történészek tartottak előadást a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye elmúlt 70 évéről: az egyház működésének betiltásáról, az illegalitás időszakáról, a rendszerváltás után újjáéledő közösségekről és a jelenről. Köszöntőjében dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke kiemelte: a XX. század hitbelileg és emberileg egyaránt veszteség és fájdalom számunkra. Ugyanakkor ez a konferencia annak a bizonyítéka, hogy vannak csodák: az 1949-ben likvidált görögkatolikus egyház 25 évvel ezelőtt búvópatakként tört fel, s megmutatta, hogy életképes. Demkó Ferenc esperes a korai keresztényüldözés időszakához hasonlította a kárpátaljai görögkatolikusok kommunizmus alatti megpróbáltatásait: ahogyan közel 2000 éve is voltak hitvallók és vértanúk, úgy a szovjet érában is oly sokan adták életüket és szabadságukat hitükért. Áldozatuk nem volt hiábavaló. A némaságra kárhoztatott görögkatolikus egyház 1989-ben újra hallatta a hangját. A továbbiakban Ljubka Katalin, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője és Kiss András, a Hierotheosz Egyesület főtitkára köszöntötte az egybegyűlteket. A konferencia délelőtti ülésén először dr. Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora tartott előadást Ideológiák és az egyház a XX. században címmel. Ezt követően dr. Balogh Margit, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója mondta el értekezését az 1917–1945 közötti szovjet-orosz egyházpolitikáról és annak hivatalairól. Dr. Janka György, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanszékvezetője a XX. századi Kárpát-medencei egyházüldözésekről beszélt. A konferencia délelőtti szekcióját dr. Klestenitz Tibor, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa A határon túli magyar egyházakról való híradások a második világháború utáni anyaországi sajtóban című előadása zárta. A délutáni ülést Marosi István görögkatolikus főiskolai lelkész nyitotta meg, aki a Murányi Miklós püspöki irodaigazgató 1945-ből származó kiadatlan sematizmusát mutatta be, mely az utolsó adatközlés a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 1949-es betiltása előtt. A továbbiakban dr. Csatáry György, a Rákóczi-főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője tartott előadást A görögkatolikus egyház társadalmi szerepe Kárpátalján 1919–1947 között címmel. Ezután dr. Orosz György, a Boldog Romzsa Tódor Teológiai Akadémia tanárának előadása hangzott el, mely a kárpátaljai görögkatolikus egyház rombolásának folyamatáról szólt. Bendász Dániel egyháztörténész a „földalatti egyház” működését mutatta be, majd Szabó Konstantin, az ungvári teológia prefektusa beszélt a kárpátaljai magyar görögkatolikus közösségek 1989-et követő újjáéledéséről. Dr. Terdik Szilveszter, a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport művészettörténésze Művészettörténeti kutatások a Munkácsi Egyházmegye Levéltárában a Salánki Görögkatolikus Templom ikonosztázionja alapján címmel tartott eladást. A konferencia tudományos része Braun László, a Rákóczi-főiskola előadója és dr. Orosz Atanáz, püspök-exarcha záró szavaival ért véget. Később a résztvevők átvonultak a főiskola épületében felállított tárlatra, mely a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye hetvenéves múltjáról, illetve jelenéről szól. Nyitóbeszédet Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya történész, a Rákóczi-főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának igazgatója tartott, aki a görögkatolikus egyház 1949–1989 közötti időszakát a zsidó nép pusztai vándorlásához hasonlította, mely a megtisztulás, a felkészülés ideje volt. A továbbiakban Kacsur András színművész olvasta fel Szemedi János püspök 1989-ben elmondott első nyilvános prédikációját, majd Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök beszélt a más felekezetű papokkal együtt eltöltött lágeri évekről. A megnyitó végén Ihnáth János máriapócsi görögkatolikus pap végzett panachidát az elhunyt görögkatolikus papokért, hitvallókért és vértanúkért. Az egész napos program szeretetlakomával ért véget. Marosi Anita Kárpátalja.ma