Görögkatolikus egyháztörténeti konferencia a Rákóczi-főiskolán

Görögkatolikus egyháztörténeti konferencia a Rákóczi-főiskolán

2014 december 01
Gyökerek és ágak – A kárpátaljai magyar görögkatolikus egyházközségek kommunizmus utáni újjáéledése címmel egyháztörténeti konferenciát és kiállítást szervezett a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület és a Görögkör november 27-én a Rákóczi-főiskolán. A görögkatolikus egyház legalizációjának 25. évfordulóján teológusok, lelkészek és történészek tartottak előadást a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye elmúlt 70 évéről: az egyház működésének betiltásáról, az illegalitás időszakáról, a rendszerváltás után újjáéledő közösségekről és a jelenről. Köszöntőjében dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke kiemelte: a XX. század hitbelileg és emberileg egyaránt veszteség és fájdalom számunkra. Ugyanakkor ez a konferencia annak a bizonyítéka, hogy vannak csodák: az 1949-ben likvidált görögkatolikus egyház 25 évvel ezelőtt búvópatakként tört fel, s megmutatta, hogy életképes. Demkó Ferenc esperes a korai keresztényüldözés időszakához hasonlította a kárpátaljai görögkatolikusok kommunizmus alatti megpróbáltatásait: ahogyan közel 2000 éve is voltak hitvallók és vértanúk, úgy a szovjet érában is oly sokan adták életüket és szabadságukat hitükért. Áldozatuk nem volt hiábavaló. A némaságra kárhoztatott görögkatolikus egyház 1989-ben újra hallatta a hangját. A továbbiakban Ljubka Katalin, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője és Kiss András, a Hierotheosz Egyesület főtitkára köszöntötte az egybegyűlteket. A konferencia délelőtti ülésén először dr. Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora tartott előadást Ideológiák és az egyház a XX. században címmel. Ezt követően dr. Balogh Margit, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója mondta el értekezését az 1917–1945 közötti szovjet-orosz egyházpolitikáról és annak hivatalairól. Dr. Janka György, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanszékvezetője a XX. századi Kárpát-medencei egyházüldözésekről beszélt. A konferencia délelőtti szekcióját dr. Klestenitz Tibor, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa A határon túli magyar egyházakról való híradások a második világháború utáni anyaországi sajtóban című előadása zárta. A délutáni ülést Marosi István görögkatolikus főiskolai lelkész nyitotta meg, aki a Murányi Miklós püspöki irodaigazgató 1945-ből származó kiadatlan sematizmusát mutatta be, mely az utolsó adatközlés a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 1949-es betiltása előtt. A továbbiakban dr. Csatáry György, a Rákóczi-főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője tartott előadást A görögkatolikus egyház társadalmi szerepe Kárpátalján 1919–1947 között címmel. Ezután dr. Orosz György, a Boldog Romzsa Tódor Teológiai Akadémia tanárának előadása hangzott el, mely a kárpátaljai görögkatolikus egyház rombolásának folyamatáról szólt. Bendász Dániel egyháztörténész a „földalatti egyház” működését mutatta be, majd Szabó Konstantin, az ungvári teológia prefektusa beszélt a kárpátaljai magyar görögkatolikus közösségek 1989-et követő újjáéledéséről. Dr. Terdik Szilveszter, a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport művészettörténésze Művészettörténeti kutatások a Munkácsi Egyházmegye Levéltárában a Salánki Görögkatolikus Templom ikonosztázionja alapján címmel tartott eladást. A konferencia tudományos része Braun László, a Rákóczi-főiskola előadója és dr. Orosz Atanáz, püspök-exarcha záró szavaival ért véget. Később a résztvevők átvonultak a főiskola épületében felállított tárlatra, mely a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye hetvenéves múltjáról, illetve jelenéről szól. Nyitóbeszédet Szamborovszkyné dr. Nagy Ibolya történész, a Rákóczi-főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának igazgatója tartott, aki a görögkatolikus egyház 1949–1989 közötti időszakát a zsidó nép pusztai vándorlásához hasonlította, mely a megtisztulás, a felkészülés ideje volt. A továbbiakban Kacsur András színművész olvasta fel Szemedi János püspök 1989-ben elmondott első nyilvános prédikációját, majd Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök beszélt a más felekezetű papokkal együtt eltöltött lágeri évekről. A megnyitó végén Ihnáth János máriapócsi görögkatolikus pap végzett panachidát az elhunyt görögkatolikus papokért, hitvallókért és vértanúkért. Az egész napos program szeretetlakomával ért véget. Marosi Anita Kárpátalja.ma
Hierotheosz egyesület
Hírlevél feliratkozás
Regisztráljon hírlevelünkre!
Magyarország címere
Ebben a munkánkban pártfogását kértük és az Egyesület névadójává választottuk, a X-XI. század forulóján élt Szent Hierotheosz atyát, aki Türkia metropolitájaként az első hittérítő volt a magyarok között a Kárpát-medencében. Szent Hierotheosz metropolita missziós lelkülete, buzgósága a hitben és a kultúra iránti szeretete a XXI. század embere számára is példa lehet.
Hierotheosz Egyesület
Támogatóink