Keresztény nyári egyetem Hatfán, az Egyesület támogatásával

Mi leszel, ha nagy leszel? Keresztény nyári egyetem Hatfa Augusztus 28-31 A jó papnak sokszor vérzik a szíve, amikor látja milyen tudatlanságban él sok ember, köztük a keresztények is. Nem tudnak különbséget tenni a jó és rossz között, a hasznos és ártalmas között. Nem tudják mi szabad és mi tilos. Hányszor cselekszünk jóérzéssel, megelégedettséggel, mégis ártva önmagunknak és a körülöttünk élőknek. Sokszor csekélységek okoznak nagy lelki nyomorúságokat. A szószék nem az a hely, ahonnan mindent meg lehetne magyarázni. A pap nem az az ember, aki mindenre tudja a választ. Ezért a segítő jó szándék vezérel arra, hogy keresztény szakembereket szólaltassunk meg egy-egy életbevágó témában. Nyári egyetemünk lehetőség találkozásra és tanulásra. Igyekszünk olyan körülményeket biztosítani, amelyek alkalmas talajt teremtenek a „magvetésre,” illetve a „mag” befogadására. Mindent megteszünk azért, hogy rendezvényünk olyan környezetet biztosítson, úgy öntözzön, vessen, olyan közeget teremtsen, amely nem visszafejleszti, nem gátolja, hanem segíti a növekedésben a jót, az igazságot, a szépet, a szeretetet, az Embert! Célunk, hogy adjunk lehetőséget a fejlődni akaróknak. Azoknak: akik szoktak gondolkodni; akikben kérdések vetődnek fel s e kérdésekre igaz válaszokat keresnek; akik szeretnének találkozni értelmes emberekkel és alkalmasak is e találkozásra; akik a szellemi értékeket nem alacsonyítják gazdasági kérdéssé; akik nem okoskodni, hanem okosodni akarnak; akik becsületesen akarnak élni; akik tudják, hiszik és vallják: „Nemcsak kenyérrel él az ember!” ÍZELÍTŐ AZ ELŐADÁSOKBÓL Értelmes élet: Késő-antik válaszok a posztmodern ember kérdéseire Előadó: Dr. Gyurkovics Miklós, perbenyíki parókus és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára Krisztus születése után a harmadik században a keresztények száma jelentősen megnőtt. A Szentföldtől kezdve, Kis-Ázsián keresztül, Egyiptomban, Észak-Afrikában, Itáliában és a görögöknél is egyaránt hódít az „új vallás”, miközben a keresztényeket sújtó birodalmi intézkedések egyre kegyetlenebbek lettek. Írásos és régészeti maradványok segítségével némileg bepillanthatóvá válik e különösen fontos kor. Az előadások azonban azt a célt tűzték ki, hogy a harmadik század keresztényének a „mentalitását” tárják fel. Vajon miért keresztelkedtek meg a római polgárok akkor, amikor a keresztényeket Krisztus nevéért kivégezték? Miért változtatta meg az életét egy köztiszteletben álló római jogász? Mi volt az az ész érv, ami a görög filozófusból keresztény katekétát formált? Hogyan jellemezték önmaguk identitását az első keresztények? A fenti kérdések útján haladnak Dr. Gyurkovics Miklós előadásai, miközben a hallgató egyre közelebb kerül saját korához és a posztmodern ember identitásához. TÁVOLBAN VAGYUNK- KÖZELEDNI VÁGYUNK! Előadó: Dr. Nagy Edit, mentálhigiénikus, individuálpszichológus, a Nyíregyházi Főiskola docense Az a tény, hogy családba születünk, életünknek személyfeletti, spirituális távlatot is ad. Biológiai létünk kezdődik a születés, vagy a fogantatás időpontjában. Valójában génjeinkben, érzelmeinkben, emberi lényegünkben több generáció kommunikációs örökségének folyamából fakad az életünk, s egészen addig tart, amíg- generációkkal biológiai halálunk után- utódaink hordozzák létezésünk nyomait vonásaikban, szokásaikban, viselkedésükben és őket mélyen, sokszor tudattalanul befolyásoló emlékezetükben. A család mítoszai, szabályai, kommunikációs játszmái, konfliktusai stb. a családi dinamika részét képezik. Mindezek megismerése hozzá segít bennünket a tudatos kommunikáció kialakításához, férfi-nő, szülő-gyerek, nagyszülő- unoka között. Eltávolodtunk egymástól, egyet akarunk hagyjanak békén, de gyógyulni csak emberi kapcsolatok által lehet, megbetegedni is, s a cél közelebb kerülni egymáshoz, megnyugodni Isten tenyerén! Közelebb önmagunkhoz – az emberi növekedés biblikus elvei Előadó: Dr. Jáger Róbert, biblikus Az Isten saját képmására teremtett. Bennünk valami isteni rejlik és mégis nyugtalan az emberi szív. Valójában az Isten eredeti elképzelése ez: teremtsük az embert saját képünkre és hasonlatosságunkra (Gn 1: 26). A két szó között – kép és hasonlatosság – nagy különbség van. Mire ösztönöz bennünket a hiányzó hasonlatosság? Hogyan látja az Isteni ige Ádám növekedését, éretté válását? Irányt mutat és segítséget nyújt a Biblia személyes növekedésünkre, éretté válásunkra? Éretté és ugyanakkor boldoggá válhatunk, ha az Igét követjük? Milyen a mindennapokra kiható ereje az Isteni igének? Megéri? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Szentírásba tekintve.