Szellemi Kulturális Örökség program Hajdúdorogon

Szellemi Kulturális Örökség program Hajdúdorogon

2016 szeptember 16
Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, melyhez eddig 161 ország csatlakozott a világ minden részéről. Magyarország 2006-ban vált az egyezmény részes államává. A nemzetközi egyezmény célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Az egyezmény célja szerint a védőintézkedések részeként minden ország a területén található szellemi kulturális örökség elemeket azonosítja és nyilvántartja. Ennek megvalósítása érdekében Magyarországon 2008-ban létrehozták a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékét. Erre a nyilvántartásra azok a közösségek tehetnek javaslatot, amelyek generációról generációra hagyományozzák a közösség tudását, szokásait, tevékenységét. Mindez az identitásuk meghatározó része. A közösségek által benyújtott felterjesztési dokumentumokat az erre illetékes Szakbizottság megvizsgálja, majd végül a kultúráért felelős miniszter hagyja jóvá az örökségek jegyzékre kerülését. A nemzeti jegyzékre felvett elemek kihirdetése a Kulturális Örökség Napjai (KÖN) megnyitóján, 2016. szeptember 16-án lesz a Várkert Bazár épületében, melynek alkalmából a közösségek képviselői átvehetik a felvételt elismerő dokumentumot. Az érintett közösségek (jelenleg 28) a KÖN programja keretében szeptember 17-én és 18-án 10.00 és 18.00 óra között a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye templomkertjében mutatkoznak be. Személyesen hozzák el örökségüket az érdeklődők számára, akik részeseivé válhatnak a hagyománynak. Hajdúdorog Az idei program házigazdája a nemzeti jegyzékre frissen felkerülő hajdúdorogi görögkatolikus közösség lesz, akik különleges húsvéti szokásukkal, a Krisztus-katonaság hagyományával kerültek fel a jegyzékre. A szellemi kulturális örökségek seregszemléjén az érdeklődők személyesen találkozhatnak a mohácsi busókkal, felpróbálhatják a matyó viseletet, az egri fertálymesterek százráncú köpenyét, megismerhetik a selmeci diáknótákat, kipróbálhatják a borsodnádasdi molnárkalács sütését, a kalocsai pingálást, és halászok, kékfestők, gyékényszövők, fazekasok, csipkeverők tudományát ismerhetik meg. Táncos, zenés színpadi programok, kézműves foglalkozások, kóstolók is várják a vendégeket a Kulturális Örökség Napjai alkalmából rendezett Szellemi kulturális örökség programon. A program felelőse: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság. A programon megjelenő örökségek listája: Busójárás Mohácson – maszkos farsangvégi télűző szokás A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc Mezőtúri fazekasság Matyó örökség – a hímzés, viselet folklór továbbélése A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya Gyékényszövés Tápén A szilvalekvárfőzés szatmár-beregi hagyománya Hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán Az egri fertálymesterség élő hagyománya Selmeci diákhagyományok A kékfestés magyarországi hagyománya A Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya Magyarországon A Krisztus-katonaság hagyománya Hajdúdorogon A remélés – alakoskodó farsangi szokás – Novajon A balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzése az iskolai oktatásban Rajkó-módszer: tehetséges roma gyerekek zenei képzése az alapoktól a színpadi előadóművésszé nevelésig Az esemény támogatója a Hierotheosz Egyesület.
Hierotheosz egyesület
Hírlevél feliratkozás
Regisztráljon hírlevelünkre!
Magyarország címere
Ebben a munkánkban pártfogását kértük és az Egyesület névadójává választottuk, a X-XI. század forulóján élt Szent Hierotheosz atyát, aki Türkia metropolitájaként az első hittérítő volt a magyarok között a Kárpát-medencében. Szent Hierotheosz metropolita missziós lelkülete, buzgósága a hitben és a kultúra iránti szeretete a XXI. század embere számára is példa lehet.
Hierotheosz Egyesület
Támogatóink